Kettőezer tíz októbere van . 2 nap mulva indulok.
Itt hagyom ,itt kell hagynom a fiaimat újra.
Talán lesz aki ezt elolvassa ,aki tanul belőle s tanácsot kér.
Szeretek segíteni ,jó érzés tudni valakinek szüksége van a tanácsomra,
s talán jobbakat adok mit ahogy magam megélem a helyzeteimet. Sőt.
Tapasztalataimat leírom ,megosztom.
S kiírom magamból ,így könnyebb .
És jobb mintha belülről rágna.
Ami biztos :minden erőmmel azon leszek ,
hogy a fiaim minél hamarabb velem legyenek.
Ez a legfontosabb és a nyugalom amit keresünk.
B. Mónika